A Mazda 787B az egyik utolsó győztes a C Csoportos érából! (fotó: WSupercars.com)

1991-ben a Mazda úgy került be a rekordok könyvébe, mint az első japán gyártó, amely meg tudta nyerni a le mans-i 24 órást. A három japán gyártó közül a Mazda volt a legkisebb, és a legkevésbé tőlük várták ezt a sikert, mivel a Toyota és a Nissan már akkor is jóval fejlettebb és bonyolultabb versenyautókat épített.

A győzelemhez az a Wankel-motor segítette a márkát, amit még 1961-ben szabadalmaztattak. Azonban a Wankel sokáig nem tudta felvenni a versenyt a soros és V-motorokkal, így az IMSA GTP-ben kellett versenyezniük. Az idő telt, és a drasztikus szabályváltozásoknak köszönhetően egy idő után ott is kitiltották a Wankel-motoros autókat.

Az egyetlen Wankel motor, mely győzött Le Mansban: R26B (fotó: Fatlace)

1990-ben a Mazda elindította a merőben újnak számító 787-es autóját a le mans-i 24 óráson. Akár csak az előző években, a karosszériát Nigel Stroud tervezte, és Angliában építették meg. Innen a Mazdaspeed elszállította Japánba véglegesíteni. 1991-ben a felfüggesztés geometriáját megváltoztatták, hogy bírja a nagyobb kerekeket, valamint felkerültek a karbon-kerámia féktárcsák. Innentől az autó már a Mazda 787B néven futott. Az R26B kódjelű Wankel-motort három évtizeden keresztül fejlesztették, amely már 4 rotorral, és rotoronként 3 gyertyával volt szerelve. A kompakt egység így 700 lóerőt és 608 Nm nyomatékot préselt ki magából.

Kör alakú kormány, puritán belső, botváltó: régebben ez is picit másképp volt… (fotó: Race Cars)

A hatékonyság már ekkor is kulcsfontosságú volt a le mans-i 24 óráson, ugyanis csak meghatározott mennyiségű üzemanyag állt a csapatok rendelkezésére. A Mazdaspeed úgy kalkulált, hogy kb. 367 kör kell a verseny teljesítéséhez, így az autót is így optimalizálták. A maximális fordulatszám 8.500-ra csökkent, így a teljesítmény is 650 lóerőre esett. Azonban kiemelt hangsúlyt fektettek a kanyarsebességre, mivel a hatásfok így növelhető a legjobban és nem kerül üzemanyagba.

A Mazda igénybe vette Jacky Ickx szolgáltatásait, hogy minden területet lefedjenek a legjobbakkal. Ickx az Oreca csapatát javasolta a Le Mans-ra, mivel a francia manufaktúra már versenyzett a Dakar Rally-n, és igen nagy tapasztalatokkal rendelkeztek a sportautók terén is.. A 787B megkezdte az 1991-es szezont, Suzukában a 6. helyen értek célba, Monzában a 9. helyen.

Nem annyira köztudott, de Schumacher 1991-ben a Mercedes C11 volánja mögött indult Le Mans-ban! (fotó: Motorsport.com)

Le Mans-ra a Mazda két darab 787B-t és egy 787-et nevezett, de ez csak olyan biztonsági tartalék autó volt. A C2 kategóriába sorolták őket be. A C1 kategóriában már az F1 stílusú 3.5 literes szívómotoros autók versenyeztek, és mivel a szabályok is ezeknek kedveztek, a többi autó súlybüntetésben részesült. A Mazda meggyőzte a vezetőséget, hogy autóik minimális súlyát 830 kg-ban szabályozzák. A 787B-t David Kennedy, Stefan Johansson és Maurizio Sandro-Sala (#18), valamint Volker Weidler, Johnny Herbert és Bertrand Gachot (#55) vezették. Az 56-os rajtszámú Mazda 787-et Takashi Yorino, Yojiro Terada és Pierre Dieudonné kezelte. A gyakorlat azt mutatta, hogy a ráfordított idő nem ment kárba, mivel a 787B 5 másodperccel gyorsabb volt mint az 1990-es 787. Különösen a karbon-kerámia tárcsák bizonyultak jó döntésnek, amit még egyetlen gyártó sem használt ez előtt a Le Mans-on.

Peugeot 905 – A Mazda legnagyobb ellenfeleinek egyike (fotó: Wikipedia)

A korábbi években nem igazán tudott maradandót alkotni a Mazda, így a verseny előtt sem ők számítottak az esélyesnek. Inkább a Jaguar, a Toyota, a Peugeot vagy a Mercedes sikerére fogadtak. A kvalifikáció során a két 787B a 12. és a 19. helyen végzett, de mivel a C1-es autók a rajtrácson is előnyt élveztek, így csak a 19. és a 23. helyről rajtolhattak. A sima 787-es a 24. leggyorsabb volt, így a 30. helyről kezdhette meg a versenyt.

A Jaguar hiába volt képes nagyobb tempóra az XJ14-el, az üzemanyag mennyiségének korlátozása keresztülhúzta a győzelmi esélyeiket (fotó: Art and Revs)

A verseny alatt a Mazda pilótái pontos utasítást kaptak, hogy milyen köridőket kell futniuk, hogy ne fogyjanak ki az üzemanyagból a verseny végére. Ezek a köridők gyorsabbak voltak a Jaguar idejénél, akiknek a verseny vége felé eléggé le kellett lassulniuk az üzemanyag miatt. Ráadásul a Sauber C11-es autóktól is jobbat mentek a Mazdák. A versenyt vezető Saubernek egy hosszabb kiállás kellett a verseny vége előtt 3 órával, így az 55-ös számú Mazda átvette a vezetést, és meg is őrizte azt a verseny végéig. A másik két autó a 6. és 8. helyen végzett. Ez lett az első alkalom, hogy japán gyártó megnyerte a legendás versenyt, az első Wankel-motoros győzelem is volt, és első ízben nyert karbon-kerámia tárcsákkal szerelt autó.

A győzelem után a győztes autót elszállították Japánba, és a média előtt ízekre szedték. A vizsgálatok azt mutatták, hogy akár további 24 órán keresztül mehetett volna az autó, akkor sem léptek volna fel komoly műszaki problémák. A további versenyeken is elindult a 787B, de ezek a rövidebb sprint futamok nem kedveztek a Mazda számára.

27 évvel a Mazda sikere után az idén végre megtört az átok és a Toyota győzött Le Mans-ban (fotó: Toyota Gazoo Racing)

1992-re egy V10-es TWR motoros autót építettek, de addigra a Peugeot 905 jóval korszerűbb volt, és nem tudták tartani a lépést a francia gyártóval. A Mazda visszavonult a sportautó versenyzéstől, és csak privát istállóknak volt motorbeszállítója, de itt sem jöttek a sikerek. A Toyota idei évben bezsebelt győzelméig a Mazda volt az egyetlen japán autógyártó, aki le mans-i 24 órás autóversenyt tudott nyerni.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?