Josef Newgarden Detroit után ismét megállíthatatlannak bizonyult, ezúttal oválon

Sűrű időszak van az IndyCar mezőnye mögött: a május 26-án rendezett Indy 500 óta ez már a 3. futamuk volt 2 hétvége alatt. Hasonlót a tavalyi F1 szezonban láthattunk, viszont a csapatok kérésére többé nem fogják úgy szervezni a versenynaptárat.

Ezúttal a texasi oválpályára hajtott ki a 23 fős mezőny, amely ismét elővette az alacsony leszorítóerős, 220 mérföldnél nagyobb sebességre tervezett autóit. A tervezett versenytáv valamivel több mint 370 mérföld volt, tehát az Indy 500-nál jelentősen rövidebb versenyt láthattunk.

Nem a legszebb alakú ovál, de így is izgalmas futamot hozott a Texas Motor Speedway

A Pole-pozíciót a korábbi F1 közönség kedvenc Takuma Sato szerezte meg pályafutása során 9. alkalommal. Leggyorsabb körének átlagsebessége átlépte a 354 km/h-t!

A repülőrajt után elmaradtak a koccanások, előzésből viszont annál többet láthattunk! A 248 körös futamot a mezőny többsége 3 kiállással teljesítette, ami azt eredményezte, hogy a 40. kör után a könnyű autókkal megindultak a nagy csaták az egyben maradt mezőnyben. Ezek nem érintették az élen állókat, ahol megmaradt a Hunter-Reay , Sato vezető duó! A japánnak kinézett egy megérdemelt győzelem…..

Az első kiállásnál túlfutott a boxán és a boxfal mellett állt meg. Mire kiszabadították az autójukat 3 kör hátránnyal ért vissza a mezőny mögé. Végül csak a 15. helyen futott be a japán pilóta.

Az első kiállásuk után borzasztóan leült a futam, a következő 60 körben érdemi előzés nem történt. A második kiállás után viszont megkeveredett a mezőny, amelyet Colton Herta fantasztikusan használt ki, előzései révén feljött Rossi elé, amely a 4. helyet jelentette összesítve. Miután rendeződtek a pozíciók James Hinchcliffet is levadászva dobogós helyen találta magát.

Az első tényleges balesetig a 134. körig kellett várni, mikor Zach Veach koccolta le a jobb hátsó futóművét és csúszott keresztbe a pályán. Szerencsére senki nem találta el a lassú autót. A sárga zászlós szakasz alatt többen kiálltak, köztük Josef Newgarden, akik a Safety Car által felfogott mezőnybe tértek vissza.

Az élen álló Hunter-Reay viszont nem használta ki ezt az alkalmat, hogy letudja az egyel több tervezett kiállását. A 4. boxutcai kitérője után csak az 5. helyig tudott felzárkózni.

Már csak 28 kör volt hátra, mikor James Hinchcliffe is a falba végezte, balesete csúnyább volt mint Veach esése, az autó jelentős károkat szenvedett.

Hinchcliffe bukása nem csak a győzelmi esélyeit törte össze, hanem a mezőnyt is összerázta a befutóra!

Az utolsó 22 körre elengedték a mezőny. Te jó ég micsoda 22 kör volt! Először Dixon vette át a vezetést, de Newgarden a belső íven visszabújt, egy teljes körön át mentek egymás mellett 340 km/h-val. Közben Colton Herta előzte meg Alexander Rossit, aki az első próbálkozásnál még megőrizte a helyét, de másodjára már kéntelen volt feladni a pozícióját.

Herta ekkor meglátta maga előtt a győzelem lehetőségét! Scott Dixon előzésénél azonban minden addigi munkája kárba veszett:

Herta nem volt igazán jó pozícióban, neki kellett volna engedni

Az ütközés mögött elsőként érkező Alexander Rossi hatalmas balesetet előzött meg, mikor hajszálnyival sikerült kikerülni. A gázról viszont nem vette le a lábát, hanem támadni kezdte Newgardent. A 240. körben a külső íven mellé is ért, de nem merte ott tartani az autóját a külső íven.

Ennyin múlott Rossi győzelme

A későbbiekben már nem adódott igazi lehetősége megelőzni Newgardent, így a detroiti első futam után ismét Newgarden-Rossi befutó lett. A bajnokságot is ilyen sorrendben vezetik. Rossi 25 pontos hátrányban követi a 367 pontos Newgardent. A dobogóra Graham Rahal állhatott még fel, aki ezzel előrelépett a tabella 8. helyére.

Végezetül a futam vizuális összefoglalója:

Folytatás Június 23-án a Road America nevű épített versenypályán!

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?