Az A10B Megatron volt az Arrows máig legsikeresebb versenyautója. (Fotó: Peter Harholdt)

Ha bárkit megkérdeznénk az utcán, hogy mi jut eszébe a ‘Megatron’ szóról, valószínűleg csak a legelvetemültebb Forma-1 rajongók vágnák rá egyből, hogy az Arrows 1980-as évek béli autója. Márpedig az A10B Megatron létezett, és az utolsók közé tartozott a turbófeltöltéses érában.

Az 1984-es szezontól az Arrows A10-es gépeit már a BMW négyhengeres, feltöltéses motorjai hajtották, amiket Heini Mader tervezett. Eleinte egész jónak tűntek az egységek, és nem szerepeltek rosszul az A10-esek, de az 1986-os szezon során csupán egyetlen pontot sikerült szerezni a csapatnak, így drasztikus lépésekre szánta el magát a brit manufaktúra.

Az A10B vezető tervezője az akkor még igen fiatal Ross Brawn volt. (Fotó: Peter Harholdt)

A vezető tervezőnek az akkor még ismeretlennek számító ifjút, Ross Brawn-t nevezték ki. Pénzügyi oldalon stabilitást jelentett, hogy az amerikai USF&G pénzügyi vállalat, a csapat főszponzora növelte a támogatási keretét. A BMW azonban befejezettnek tekintette akkori F1-es projektjét, ezért megvonta a gyári támogatást az általuk motorral ellátott csapatoktól. Mivel a hajtáslánc licencét valahogy sikerült megszereznie az Arrowsnak, így továbbra is a BMW egységek maradtak az autóban, viszont a nevet a USF&G egyik termékéről kölcsönözték, innen a Megatron.

Brawn egy teljesen új szénszálas monocoque-ot tervezett, ami jóval kompaktabb volt, mint az elődei. Noha már a Megatron nevet használták és a BMW semmiféle támogatást nem nyújtott a csapatnak, a motorokat továbbra is Heini Mader hangolta finomra. Az 1987-es szezonra új szabályok léptek életbe a hajtásláncokkal kapcsolatban, így a turbómotorokra fel kellett szerelni egy fojtószelepet, ami 4 barra csökkentette a turbónyomást, ezzel nagyjából egy szintre hozva azokat a pár csapat által még alkalmazott 3.5 literes szívó egységekkel.

A UFS&G miatt nem volt kérdés, hogy amerikai pilótának is lennie kell a csapatban. (Fotó: Peter Harholdt)

Az Arrows egyik pilótájának a brit Derek Warwick, a másiknak az amerikai Eddie Cheever írt alá. Mindketten az új autóval vágtak neki az 1987-es szezonnak, és pár gyenge futam után végül Cheever megszerezte az Arrows első pontjait Belgiumban. A brit pilóta még további három alkalommal tudott pontot szállítani a csapatnak, és Warwick is szerzett 2 pontocskát, így a szezon végén a 7. helyen végzett az Arrows.

De a boldogság nem volt túl felhőtlen, mivel a már említett fojtószelep valamennyi versenyen beragadt, így a motor bőven az elérhető 850 lóerő alatt teljesített visszafogva a pilótákat.

Csak az utolsó turbós szezonra sikerült megoldani a fojtószelep problémákat a mérnököknek. (Fotó: Peter Harholdt)

Az 1988-as szezonra ismét új szabályok léptek életbe. Az üzemanyag-tartály térfogatát 150 literre korlátozták 195-ről, valamint a maximális turbónyomást 2.5 barra korlátozták. Az Arrows elvégeztette az átalakításokat az autóján, felkészülve az utolsó turbós szezonra. Az immár A10B Megatron kódjelű autó csak 650 lóerő leadására volt képes versenykörülmények között, de emlékezzünk, két évvel korábban ez a szám bőven 1000 fölött volt!

A pilótafelállás változatlan maradt, viszont a fojtószelep gondok egészen az olaszországi versenyig megmaradtak. Ekkor Mader egy mérnök segítségével rájött, hogy ha közelebb hozzák a turbóhoz a hibás alkatrészt, akkor megszűnnek a problémák. Az eredmények azonnal megjöttek, Cheever a 3., Warwick a 4. helyen ért célba Monzában. A szezon során összesen 23 pontot szerzett a két pilóta, amivel az Arrows az 5. helyen zárta a világbajnokságot.

Ez volt a kis angol csapat történetének legjobb eredménye, mivel soha többet nem sikerült annyi pontot szerezniük, mint azt az 1988-as szezon során tették, sőt, megközelíteni sem tudták azt. Az 1989-es bajnokságban már nem szerepelhettek turbómotorok, így az Arrows a Cosworth DFV V8-as motorjaira váltott, viszont ezek labdába sem rúghattak a jóval fejlettebb Honda, Renault és Ferrari motorokkal szemben, majd szép lassan süllyedt vissza a mezőny végébe, egészen a 2002-es megszűnéséig.